Mennyire félünk a változásoktól?
2013. május 27. írta: ye.smile.love

Mennyire félünk a változásoktól?

 

Megfigyeltem, hogy ha elkezd pár csepp eső esni, az emberek máris tömegével kapják elő az esernyőiket, legalább, mintha savas eső, vagy vulkanikus láva hullana az égből. 
Nyilván, aki hosszabb gyaloglásra van ítélve, érthető, de akinek útjába esik nem egy olyan rész, ahol fedett helyen van, nem értem. Hiszen nem vagyunk cukorból. 

cute-girl-heart-love-Favim.com-1688761.jpg

Pár csepp és itt a világvége. Meg kell védenünk magunkat. 
Az emberek tulajdonképpen így viselkednek a változásokkal szemben. Ami új, attól félnünk kell. Még akkor is, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, a változástól meg kell védenünk magunkat. Begubózni. Esernyőt felkapni. 
Az eső fájni fog? Legfeljebb hideg.
A változás fájni fog? Benne van a pakliban.
A csalódások miatt nem merünk változtatni. A változás miatt. Mert a változástól félünk. Még akkor is rettegünk, ha az tudjuk legbelül, hogy jót is hozhat.
Ha nem változtatunk, nem biztos, hogy megadjuk az esélyt a jóra.
Az, hogy nekünk fájni fog, az mindig ott lebeg. Mert ilyen az élet, annak benne kell lenni, fájdalmak, örömök. Hiszen ebből áll eggyé, egésszé, tanulságossá.
De nem lépünk, mert ami új és nem ismerjük a jövőt, az félelmetes ismeretlen. Még ha körvonalazódik is valami, gyávák vagyunk. Így működik az ember többnyire. Nincs olyan ember, aki minden esetben bátor lenne.

Félünk. Félünk a csalódástól. A sokadszorra történő csalódástól. Ami összetörhet. Előre félünk, holott meg sem történt még, de számadásba vesszük. Félünk változtatni. Belekezdeni valami újba.

annyirafelekhogyelveszitekvmit.jpg

Vajon megvéd a megszokott? Vagy az a halál? Ha nem teszünk semmit.
Vajon megvéd az esernyőnk?

1377580_10152203108461729_809245696_n.png

süti beállítások módosítása