2013. november 21. írta: ye.smile.love

Öt korty Latte – Beszélgetés Amiizmussal ▲

Az Öt korty Latte posztsorozat célja érdekes és kreatív emberek bemutatása különleges nézőpontokból.
Öt kérdés, amit talán más nem így, vagy nem is tenne fel. Néha gyengéd, néha keserédes, néha fanyar. A cél a lényeg megvilágítása. Nem mindig Latte, ami kávé.

Ez a beszélgetés Amiizmusról szól.

Figuráival először az Eurovíziós Dalfesztiválon találkozhattunk, ugyanis a hazánkat képviselő ByeAlex zenei klipjéhez ő készítette el a színek kavalkádjában úszó mesebeli grafikát. (Megnézheted ITT!)
Amiizmus rajzainak mindegyike érzelmi mélységek és magasságok dimenziójának kivetülése. Nem lehet csak úgy elmenni mellettük, hiszen ezekben a grafikákban meglátja az ember a saját örömét, saját fájdalmát, könnyeit, mosolyát, s sokszor megdöbbenve fedezzük fel bennük már-már zavaros, de precíz aprólékossággal megformált lelki káoszainkat, belső harcainkat. Ő lerajzolja azt, amit a lélek bonyolult útvesztője rejt, pontos mása a belső konfliktusainknak, amit mi sokszor nem tudunk szavakba önteni.
Művész és művészetkedvelő, s az általa kedvelt művészek munkáiból megoszt néhányat a Facebook-oldalán, legyen szó költészetről, vagy festészetről.
Márta Amarilla nemcsak rajzaiban különleges, hanem Ő maga is valóban gyönyörű.

1. A figuráid erőteljesen érzelmi töltetet hordoznak. Amikor elkészülnek ezek a rajzok, akkor kell egyfajta lelkiállapot, hogy ki tudd fejezni magadat? A rajzok Nálad mindig az érzelmeid kivetülései?

Igen, a munkáim mindig a lelkiállapotomat tükrözik, vagy az aktuális, vagy már egy megélt érzésemet jelenítem meg, illetve adom ki magamból. Tudod nekem így könnyebb kommunikálni, akár magammal akár másokkal, mivel nem vagyok a szavak embere. A munkáim néha üzenet jellegűek is, másnak vagy a nagyvilágnak címezve.

2. Az Amarilla név nem egy átlagnév, mégis kicsit megcsavartad és választottál egy még érdekesebb művésznevet. A műveid is rendkívül színesek, Te is színes egyéniségnek tűnsz, a fotóid alapján, amelyeket feltöltesz a közösségi site-odra . A való életben is ennyire kreatív személy vagy? Miért érezted úgy, hogy kell egy alkotói név is? Egyébként –ha a színes dolgoknál tartunk– vidám természetű ember vagy?

Ez elég relatív, ezt leginkább a körülöttem lévők dönthetik el, hogy kreatív vagyok, avagy sem, de véleményem szerint az vagyok a való életben is. A grafikáimban is arra törekszem, hogy valami egyedit alkossak, és ne legyen úrrá a munkáimon, az az inspiráció, amely más művészektől jött.
Szerintem, ez egy leíratlan szabály, hogy nem rajzoljuk le egy az egyben mások munkáit, és adjuk el sajátként. Tehát valahogy így vagyok önmagammal is, szeretek stílusosan felöltözni, megjegyzem, ha tetszik máson egy szerelés, és kiragadok belőle részleteket, de nem másolom le egy az egyben, az nekem úgy nem lenne elég kreatív. :]
Nem azt mondanám, hogy ezt én éreztem, hogy kell egy alkotói név, ez teljes mértékben spontán jött, és tetszett, ahogy kimondtam, így az óta ezen a néven tevékenykedem.
Azt nem mondanám, hogy vidám természetű vagyok, inkább igyekszem mindig pozitívan gondolkodni, de van, hogy ez nem mindig sikerül.

Amiizmus

3. Nagyon sok követőd lett, akik azt hiszem, jogosan imádják azt, amit csinálsz, imádják Amiizmus színes, különös világát. Vágytál-e népszerűségre, vagy egyáltalán milyen mértékben lettél ismert? Az utcán megismertek már? Hogyan kezeled az ilyeneket? Nyitott vagy a rajongók felé, vagy megtartod a tisztes távolságot? Volt már negatív tapasztalatod az ismertség révén?

Nos nagyon mosolygok a kérdéseden, a munkáim viszonylag ismertek, főleg a „Kedvesem” figuráimat ismerik, de ott, még nem tartok, hogy engem tömegesen ismerjenek fel az utcán, csak néhányan ismerik fel az arcom.
Az oldalamon lévő kedvelőim! - ezt hangsúlyoznám, a rajongó szót nem tartom helyén, én úgy vélem, hogy rajongói azoknak lehetnek, akit milliók ismernek, nekem csak kedvelőim vannak, akik számítanak, nyitott vagyok feléjük, igyekszem fenntartani az érdeklődésüket, ugyanis számít az ő pozitív visszajelzésük, a munkáimra.
Persze, voltak már negatív tapasztalataim, de hát kinek nincsenek? Úgy gondolom, hogy ezeket tudni kell kezelni, ennyi, nincs ebben semmi extra.

4. A minimál grafikáid, ha az ember jobban szemügyre veszi őket, amellett, hogy színesek, nagyon sokszor fájdalmaz is hordoznak. Összetört szív, könnyek és a szomorúság, a kiszolgáltatottság elég gyakran szerepelnek köztük. Nagyon sok esetben egy művész az alkotással fel tudja dolgozni a saját lelki fájdalmát, vagy ha a múltjában volt valami rossz, ami valahol lelki törést okozott neki. Amikor összetört szívű figuráid kelnek életre, akkor ez önterápia is? Melyek lehetnek azok a történések, amelyektől mélypontra kerülsz, és mint művész, a rajzolással oldod fel ezeket Magadban?

Igen teljes mértékben, ez egy önterápia, papíron. Az eddigi életemben rengeteg törés volt, ami a padlóra küldött, és sokkal komolyabban, a tipikus női tragédiáknál, hogy „elhagytak”.
Gyakorlatilag az összes mélypontomat elsősorban papíron fejezem ki, én nehezen beszélek az érzéseimről, általában magamban tartom, és csak akkor adom ki, ha már „robbanok”.

5. A másik lényeges alkotóeleme az Amiizmus illusztrációknak a szív, mint motívum. Aki használja, általában fontosnak tartja az érzelmi kötelékeket, a ragaszkodást. Mit gondolsz a szeretetről, a szerelemről? Ezek motiválják az embert, vagy a művészt? Fontosak számodra az érzelmi kötelékek, a szeretet?

Számomra rendkívül fontosak, nehezen szeretek meg valakit, de amikor ez megtörténik, utána már ragaszkodom hozzá. Számomra nagyon fontos a szeretet és a szerelem is, szerintem mindkettőből sok kell, ezek azok, amikből igazán nem elég. Köztudott, hogy Londonban éltem, és a fő ok, amiért hazajöttem az a szeretet hiánya volt. Egyedül éreztem ott magam, hiába voltak aktuális haverjaim, se a családom nem volt ott, se a barátaim, akikkel ezer éve együtt vagyok, nekem hiányzott az ő őszinte törődésük.
Szerintem ezek abszolút motiválják, a művészi vénájú embereket akár pozitívan akár negatívan éled meg. A szerelem átélése van az egyik legnagyobb hatással a magamfajtára. Hihetetlen megfigyelni, hogy amikor benne vagy mindent máshogy látsz, mások a rajzaid, új elemeket találsz ki, ragyogsz. Aztán amikor kezd apadni, vagy elmúlik, a munkáid hirtelen más színeket tükröznek, minden sértődött és sötét lesz. Vicces és tanulságos ilyenkor a rajzokat elejétől a végéig átnézni, aztán le is zárhatod az egészet, amit előtte éreztél.:]

Zárásként az Öt korty Latte egyik különlegessége: interjúalanyoktól kért kávésbögrés fotó. Egy bögre (vagy csésze;) ), egy mosoly.

Köszönöm Amiizmusnak a készséges válaszokat, a kedvességét és a közvetlenségét, reméljük, még sokáig részesei lehetünk a színes, keserédes, szívet megdobbantó grafikákból született világnak, Amiizmus világának!