A boldogtalanság egy teljesen természetes emberi lelkiállapot. Sokunkat hatalmába kerít, mégis sokszor nem vagyunk a tudatában annak, hogy konkrétan mi is okozza ezt a negatív érzést, vagy hogyan ismerjük fel, hogyan változtassunk rajta.
Elsősorban legyünk saját magunkkal teljesen őszinték és vizsgáljuk meg azt, mi az okozója az általunk gondolt boldogtalanságnak és hogy ezt mivel tudjuk feloldani.
Manapság az embereket a pénzhiány, a szeretethiány és a céltalanság teszi boldogtalanná, de ha valaki valóban nem akar boldogtalan életet élni, az a kezébe veszi az irányítást.
Nézzünk csak olyan okokat, amelyeket általában felvázolunk magunknak, hogy miért NEM vagyunk boldogok:
1. Nincsen elég pénzem.
A pénz önmagában nem boldogít, ezt mindenki tudja. Sok sikeres ember sem azért boldog, mert sok pénze van, hanem azért, mert megteremtett magának egy olyan közeget, amelyben azokkal a dolgokkal foglalkozhat, amelyekben örömét leli. Másrészt kevés pénzzel is lehet valaki boldog, méghozzá úgy, hogy a kereteihez igazítja az örömeit. Ha van pénzem, elmegyek nyaralni, ha nincsen pénzem, teszek egy hatalmas sétát a jó levegőn, mindkettő okozhat örömet, és feltölthet. (Csak hogy két végletet említsek.) Feltetted-e már magadnak a kérdést, hogy te magad mennyit tettél azért száz százalékosa, hogy növeld a lehetőségeidet? Csak légy őszinte magadhoz.
2. Nem vagyok kibékülve magammal.
Ez az, amin csakis te tudsz változtatni. Egy életed van. Nem teheted meg, hogy úgy éld le, hogy utálkozol. Vagy utálni fogod magadat és szenvedéssel teli életed lesz, vagy tudatosan keresed magadban a szépet, és amin pozitív irányba változtathatsz, azon változtatsz is. Nem tetszik a lábad formája? Mindenkinek másmilyen. Undorodsz attól, hogy kövér vagy? Mikor ültél le elolvasni, miről szól az igazi életmódváltás? Mikor edzettél minden este hulla fáradtan? Semmi sem lehetetlen. Nézd meg a tolókocsisokat, vagy a testi fogyatékkal élőket. Mit tennél ha úgy kéne élned? Csak gondolj bele! A csípőficamos elfogadja, hogy neki azzal a testtel kell élnie és ettől függetlenül képes arra, hogy elfogadja magát és nem ezen siránkozik. Bizony.
3. Nincs, aki szeressen.
Te szereted magadat? Ez az egyik fő kérdés. Elsősorban az, aki egész életedben melletted lesz, az te magad vagy. Tehát első sorban neked kell szeretni magadat. Sokunkban vannak gátlások, sokunk küzd azzal, hogy önmagát elfogadja, sokszor nem könnyű. De nagy igazság, hogy amíg nem vagyunk harmóniában magunkkal, addig bizony más sem fog szeretni. Mit tettél annak érdekében, hogy szeresd magadat? Ha most azt mondod vállat vonva, hogy nem érdekel, akkor nyilván semmit. Amit magadról gondolsz, az kisugárzik. Ha azt gondolod, hogy csúnya vagy, akkor a többség is annak fog látni, főleg azok, akik nem ismerik, hogy belül mennyire értékes ember vagy. Ez nyilván kemény munka, de valahol el kell kezdeni, önmagunk elfogadása pedig az első lépcsőfok ahhoz, hogy mások is szeressenek. Ha megtalálod igazán önmagadat, és békében élsz magaddal, egyedül is megtanulsz boldognak lenni, akkor rád fog találni a szerelem, mert az ember szívesebben szeret bele egy optimista, magával rendben levő emberbe. Sosem leszel attól boldog, hogy más valaki szeret csak. Hiába szeret valaki, ha te magadat nem. Ez a helytelen gondolat sajnos nagyon sok kapcsolatot tesz tönkre manapság.
4. Nincsen jó állásom.
A gazdasági helyzetre tekintve ki lehet jelenteni, hogy az emberek nyolcvan százalékának nem az a munkahelye, amit szeretne. Ezek vagy amiatt vannak, hogy nincs megfelelő végzettségük, nincs megfelelő intelligenciájuk(környezeti és genetikai különbségek), vagy nincsen elég merszük a képességeikhez mérten lépni. Nem mindenki születik gazdagnak és tanul olyan szakmát, aminek segítségével több százezret kereshet havonta egy menő munkahelyen. Ha te is azok közé tartozol, akik az életben kevesebb lehetőséggel indultak, két dolgot tehetsz: minden munkakörben megtalálod a tevékenység okozta örömet, vagy nagyon keményen harcolsz azért, hogy többre vidd. Nincs mese.
5. Nem tudok végzettséget szerezni.
Nyilván, ha nem születtél olyan családba, ahol a szüleid állják az egyetemi/főiskolai képzés kétszázezer per félév tandíjat, és saját magad önerőből nem tudod megoldani, akkor vagy belenyugszol, hogy így éled le az életed (nem biztos, hogy ez a jobb választás), vagy nem nagy távokban gondolkodsz, s leegyszerűsíted az álmaidat, a lehetőségeidhez mérten. Sok ember azért marad tétlen egész életében, mert a "nagy" álmaikhoz kevés lehetőséget láttak, de ezért még a kisebbekbe sem kezdtek bele. Az, hogy alacsonyabb társadalmi rétegben nevelkedtél, még nem ok arra, hogy még ha kicsiben is, de elindulj felfelé az utadon. Ráadásul gondolj bele, hány olyan tehetős fiatal van, aki igazából csak azért végez el egy egyetemet, hogy legyen diplomája, egy papírja, vagy mert a szülők ragaszkodnak hozzá holott egyáltalán nem lelkesíti éppen a választott szakma. Van már olyan tanfolyam, amit részletekben lehet fizetni, levelezőn, munka mellett, valahol el kell kezdeni az első lépést.
6. Nem csinálhatom azt, amit szeretnék
Miért nem? Általában mindenki odáig jut el, hogy tudja, hogy mennyi mindent szeretne csinálni, néha túl sokfélét is, aztán felvázolja a korlátait, tudatosítja magában, miért nem csinálhatja, és ez annyiban is marad. Ezekre a kérdésekre keresd meg a választ, hátha ráakadsz a mentőmellényre a sok ellenkezésben: 1. Mi az, amit valóban szívesen csinálnék? 2. Ezeket szerintem miért nem tehetem meg? 3. Mit tettem az érdekében, hogy ezek közül bármelyiket is végezhessem? Néha meglepő válaszokra bukkanunk, amikor saját magunknak tesszük fel a lényeges kérdéseket.
Egy biztos: soha, senki, vagy semmilyen külső körülmény nem fog igazán boldoggá tenni minket akkor, ha az életben nem tudjuk pozitívan értékelni az élet apró örömeit és nem is teszünk azért, hogy ezek az örömök többszörösen, vagy huzamosabb ideig mellettünk legyenek, vagy megtaláljanak. Márpedig, ha helytelenül gondolkodunk, nem fognak ránk találni.
