Murhpy törvénye, hogy amikor a leglaposabb az ember pénztárcája, akkor kezd el minden ki- vagy elfogyni. A kiadás egyre nagyobb, a bevétel egyre kevesebb, vagy egyre nehezebben beosztható.

A gazdasági világválság még mindig tart, főleg a "kisemberek" háza táján. Az ember él, vagy legalábbis élni próbál valamennyi összegből havonta, de bele-belefutunk olyan élethelyzetekbe, amikben igenis muszáj nagyon visszavenni a költekezésből, nincs mit tenni, minimalizálni kell minden kiadást. Mivel a számlákon sokszor már nem tudunk egyáltalán lejjebb faragni, legfeljebb a befizetés kitolódik a következő hónapra, ilyenkor igazából csak az étkezésen és a mindennapi kiadásokon tudjuk a mércét lejjebb állítani.

A KSH adatai szerint egy magyar munkavállaló átlagosan egy hónapban körülbelül 144 040 forintot keres. Egy négy fős család havi átlag kiadása élelmiszerre, pedig 54 ezer forint.

A fizetéssel kapcsolatban tudjuk, hogy sajnos a nagyon magas és nagyon alacsony fizetések közötti átlagról van szó, többen ennek a felénél valamennyivel magasabb fizetést visznek csak haza, például ez az összeg vidéki viszonylatokban egy messzemenő álom lehet csak. A kisnyugdíjasok közül van, aki havi harminc (igen, HARMINC) ezer forint alatti összegből éppen, hogy csak vegetál. Félretennie lehetetlen.

Élelmezésnél pedig az 54 ezres kiadás, finoman szólva is csak az alultáplált életvitelhez elegendő, főleg akkor ha gyermek is van a családban. Ilyen családban valaki biztosan nem eszik rendesen.

Az alábbi poszt-sorozat azért született meg, mert egyedülállóként is, rengetegen, küzdenek spórolási ötlethiánnyal, és egy kis segítséget nyújthat azoknak, akik az étkezésen kénytelenek spórolni. Nyilván az a legjobb spórolás, ha nem eszik az ember, de ugye az hosszútávon egészségügyileg keményen visszaüthet.

Nyilván a több gyermekes család sokkal nehezebb helyzetben van, vagy ahol a családban beteg, ellátásra szoruló családtag van. Nagyon sok extrém helyzet lehet, de ha csak ezt vesszük alapul, posztunk talán egy kis mankó lehet ahhoz, hogy enyhébbnek érezzük a válságot.

A rezsi kiadást, a hiteleket, a ruházkodást, utazási költségeket és egyéb kiadásokat ezúttal kihagyjuk, a cél: egy személynél, átlagosan havi nyolcvan-nyolcvanötezer forintos fizetés mellett, az élelmiszerekre költött összegek lecsökkentése körülbelül havi 12 ezer forintra, vagy az alá. A káros szenvedélyeket szintén kihagyjuk, mint például dohányzás, vagy kávé.

Havi 12, azaz heti háromezer. Napi négyszáz. Megoldható ez úgy, hogy ne éhezés legyen a vége? Meglátjuk. Négyszáz? Ijesztően kevés.

"Enni kell!" Tartja a mondás. Egy kis vitamin ugye nem ártana. Az ember, ha rá van szorulva, elképesztő mértékben le tudja vinni az igényeit, ha arról van szó. A durva, hogy egy kis találékonyság, odafigyelés és akaraterő: és hopp, máris kevesebb a kiadás.

Az akaraterő arra vonatkozik, hogy a bevásárlások alkalmával ne vegyük meg a drága és ínycsiklandó dolgokat, a találékonyság arra, hogy hogyan válogassuk össze az olcsó ételeket, hogy ne legyen unalmas, az odafigyelés pedig arra, hogy a ténylegesen kiírt ár valóban ahhoz a termékhez tartozzon, amit meg szeretnénk vásárolni.

Tehát: vegyünk egy felnőtt egyedülálló embert. Ha van egy családunk, vagy társunk, akihez hazajárhatunk és néha egy-egy ebéd vagy egy vacsora vár, akkor az annyival jobb. Ha ketten vagyunk, nagyobb adagokban kell gondolkodni, de sokszor talán jobban jön ki egy egyszerűbb főzés két személyre, jobban beosztható. (Egy többgyermekes család étkeztetése bonyolultabb eset, külön bejegyzést érne meg.)

A pizzát, gyorskaját, nassolnivalót, az édes üdítőket többnyire elfelejtjük, pizzaszelet jobb esetben egyszer-egyszer belefér (hiszen kapható már potom kétszázért is.), semmi alkohol, semmi drága péksütemény, nincsen biokaja, nincsen szénhidrátdiéta, kevesebb gyümölcs és kevesebb alkalommal főtt kaja. Ennyit így elsőre.

Tegyük fel, hogy semmink sincs otthon. (Szegény családoknál gyakori. Sajnos sokan vannak hazánkban.) A semmi az azt jelenti, hogy a hűtő és a kamra is üres. Tehát fűszerek sincsenek, liszt sem, gyakorlatilag semmi. Nehéz elképzelni ugye? Pedig van ilyen. Szinte teljesen a nulláról indulunk, de azért só és zsír szerepel a "kezdőcsomagunkban".

Tévéreklámokat nem nézünk, mert csábítanak és állandóan éhes tőle az ember, kajálda előtt nem mászkálunk, mert az illatok is csábítóak. És az is fontos, hogy éhesen sose menjünk vásárolni, ha nincsen akaraterőnk.

Viszont vegyünk figyelembe pár nagyon fontos információ: Magyarországon alapjáraton nagyon nehéz a megélhetés, az élelmiszeripar árai egyre magasabbak, a fizetések inkább csökkennek sok helyen, mert spórolás megy mindenhol. Tehát a kitűzött célunk ilyen kis mértékben is lemondásokkal fog járni, főként minőség terén, tehát a végtelenségig sem lehet ezt a fajta spórolási verziót folytatni, főleg, hogy a fogyasztói társadalomban képtelenség ennyire lecsökkenteni a kiadásokat.

Nagyon fontos dolog, hogy a magyar ember által elfogyasztott ételmennyisége bizony eléggé elrugaszkodott attól a táplálékmennyiségtől, ami elegendő lenne a szervezetnek a napi tápanyagbeviteléhez. Itt gondolunk arra, hogy a –még nem spóroló– család összeül hétvégén és a jó adag rántott hús, sült krumplival, nagy tányér leves, tele tésztával, a csülökpörkölt és a nagy vájlingos töltött káposzta, satöbbi, majd a nagyi sütötte cukros habos sütemények elfogyasztása már régen sokkal több, mint sok. Nem véletlenül sok az elhízás. Tehát bőven elegendő lenne a fele ennek a mennyiségnek. 

A másik nagyon fontos tudnivaló az az, hogy nem szabad éhezni. A lényeg, hogy az ételt el kell osztani egész napra, körülbelül 3-4 óránként enni, és akkor nem leszünk farkaséhesek. Sokszor az elfogyasztott ételek után még ennénk és ennénk, mert jólesik, de a telítettségérzet az körülbelül húsz perc elteltével alakul ki, úgyhogy ha megeszünk egy kis adagot és utána várunk, ugyanolyan jóllakottak leszünk, mintha hármat ettünk volna meg. Elég egy kis mennyiség, el fog telíteni. Vegyük a spórolásban alapul a napi minimum háromszori étkezést.

A bejegyzésben megemlített adagok többségénél több napra is elegendő étel lesz, ami egyik nap lehet, hogy többe kerül, de második, és harmadik nap semmibe. Szerencsére akciók is szoktak lenni az áruházakban és olcsó termékek is. Természetesen az árak folyamatosan változnak, de a folyamatos akciózás miatt ahol az egyik termék drágább valamivel, talán a másik üzletben éppen olcsóbb.

Íme a százforintos diéta első hete:

Kezdő "csomag": só, zsír mindkettő kis kiszerelés.


1. nap:

Kígyóuborka: 149Ft/db, azaz elég lesz vagy 3-4 napra a szendvicsekbe, tehát ebből mára kb.30 Ft.
Vizes zsemle: 5 db, 5x15 Ft= 70 Ft (Van, akinek négy is elég, egész napra gondolkodom, kb.10-12 órában)
Fejessaláta: 70 Ft (ez is több nap, tehát mára kb 20 Ft se, még akkor is, ha legközelebb egy kis salit összedobok.)
Kefír, 1 db, kicsi, 65 Ft,
Csomagolt baromfi párizsi (akciós)1 csomag, 100 Ft (5-6 szelet, pont elég a szendvicsbe.)

Összesen: 285 Ft

Első napon főtt kaja nincsen, de mivel dolgoztam, nem is feltétlen kell, öt szendvics, húsféle és vitamin, zöldség kipipálva, plusz a kefír. Nem éhezem, még sok is a szénhidrát, reggelire 2 zsemle, délben egy, délután este hétig egy-egy. Eddig oké.Innivalónak belefér olcsó ásványvíz, maximum hetven forint. Így is négyszáz alatt vagyunk még. Főzni egyelőre nem kell.

2.nap: 

3 zsemle: 3x14= 45 Ft.
10 dkg baromfi párizsi csemegepultból: ~ 50 Ft.
3 db paradicsom, 90 Ft
1 csomag 4 darabos virsli: 250 Ft.
1db őszibarack, cirka 40 Ft.

Összesen 475 Ft

Víznek jó a csapvíz. Reggeli 2 zsemle, párizsival, paradicsommal. Ebéd virsli, paradicsommal. Uzsonna a barack. Vacsora egy zsemle, a maradék párizsival. Kicsit túlléptük, de van még tartalékunk.

3.nap:

A csomag tojás (10 db/380,-), ebből kettőt megcsinálunk reggelire tojásrántottának,(marad 8):  75 Ft
Mellé uborka, ami maradt még (ebből még mindig van.), 30 Ft.és 1 db paradicsom: 30 Ft, egy zsemle: 15 Ft.
Tízórainak egy db mozzarella rúd: 90 Ft.
Csilis bab konzerv (180 FT) ennek a fele: 90 Ft. Ezt megpirítjuk serpenyőben, mellé egy zsemle: 15 Ft.
Egy kis zöldalma vacsorára: 60 Ft.
Folyadéknak még mindig csapvíz.

Összesen: 405 Ft.

Hmm. Nem tűnik annyira szörnyűnek, a konzerves dolgoktól nem kell idegenkedni, hiszen önmagukban is finomat egyébként.

4. nap:

Reggelire 2 zsemle: 30 Ft,
Csirkemell sonka (180 Ft egy csomag), fél csomag pl.:60 Ft
Salátalevél első napról: 30 Ft.
Uborka első napról: 20 Ft.
Ebéd: 2 db csirke alsócomb: 200 Ft. (éppen akciós, megsütjük, vagy simán megsózzuk, vagy fűszert veszünk, max 200, vagy kérünk akár a barátnőnktől.)
Mellé a maradék uborka felkarikázva. 50 Ft.
Uzsonna: egy zsemle, 2 szelet csirkemell sonkával:15+45=60 Ft
csapvíz

Összesen: 450 Ft.

Habzsi-dőzsi volt a csirkecombbal, de másnap majd visszafogjuk magunkat.

5. nap:

4 zsemle: 60 Ft.
Konzerv májas 2 db: 100 Ft.
Maradék ubi: 30 Ft.
2 db paradicsom:60 Ft.
1 db alma: 65 Ft.
1 kefír: 70 Ft.

Összesen: 385 Ft.

Két zsemle reggelire, paradicsommal, májkrémmel. Ha jól kihozzuk, még elég is egy konzerv a 2 étkezésre.
Egy zsemle ebéd körül, egy vacsorára. Alma a tízórai, uzsonna a kefír. Víz csapvíz.

6.nap:

Reggeli 2 darab főtt tojás, 76 Ft
Egy zsemle: 15 Ft.
Ebédre és vacsira zacskó tészta: 220, ennek a fele 2 adagnyi, egy főre: 110 Ft.
Egy pohár tejföl:80 Ft.
10 dkg szalonna pirítani: 180 Ft.
Sajt, kb tíz dekás max 200 Ft, ebből egy csík: 70 Ft.

Összesen: 531 Ft

Hmmm megint túlléptük. De van mit félretenni. 

7.nap.

Reggeli: 2 zsemle: 30 Ft
Baromfi párizsi 10 dkg, 65 Ft.
Müzliszelet: 50 Ft.
Tízórai: egy zöldalma: 65 Ft.
Ebéd: egy zsemle, párizsival: 15 Ft.
Vacsora: zsemle, párizsival: 15 Ft.
Ásványvíz: 60 Ft.

Összesen: 300 Ft.

Ez is egy egyszerű nap. És még egy kis nasi is becsúszott! Müzli helyett van olcsó csokiszelet is. Általában sokunknak a munkahelye nem engedi a rendszeres étkezést, vagy van, aki nem is szeret reggelizni.

Nos, ez volt a spórolós, Filléres diéta első hete Magyarországon. Mindösszesen: 2831 forint. Ráadásul a heti háromezer alatt is maradtunk, bár a kezdő "csomagot", a sót és a zsírt nem számoltuk bele. Az első heti terv mondhatjuk, hogy végül is teljesítve. Igaz, lehet, hogy kevéssel többet kell egyszerre kiadni, de félre is tudunk tenni ételt, amit később meg tudunk enni, és akkor már nem kerül pénzbe. Maradt még fél zacskó főzni való tésztánk, kis zöldsalátánk, 6 db tojásunk, kis darab sajtunk, kis uborkánk is.Nem annyira vészes, ugye? Vagy mégis? Ez a kis összeállítás azért született meg, hogy akik hasonló helyzetben vannak, hogy csökkenteni kell a költségeket ilyen területen, de emellett tisztában van azzal, hogy éhezni nem szabad és talán nem is kell, ne essen kétségbe, mert bármi lehetséges.

Biztosan felmerül a kérdés, hogy rendben, ez egy személyre oké, de kettőre? Nos, néha úgy érzem, kettőre még talán néhol könnyebb, hiszen egy fazéknyi krumplis tésztával például két ember eszik két napig, ebéd-vacsora szintjén.

A fent írt ételekből még mindig lehet egyszerűsíteni, van, aki például szinte alig eszik gyümölcsöt, egyszerűen nem kívánja. Viszont variálni mindig kell valamit, hogy ne legyen nagyon tápanyagszegény az étrend, a körülményekhez képest sem. Hosszútávon azért nem érdemes ezt az étkezést követni, de ha muszáj spórolni, akkor muszáj.

Remélem, hasznos volt az első hét bejegyzése.

Ha kérdésetek, észrevételetek van, tegyétek fel, írjátok le.